Ha tudhatnám, mit hoz a holnap,
Tán nem csodálnám úgy a kék eget,
Talán nem bámulnám úgy a holdat,
Ki gömbölyded arcával rám nevet.
Ha elébe mennék a sorsnak,
Ki - tudja, hogy mit hoz, és mit vihet,
Tán kérném, hogy jöjjön majd holnap,
És azt is, hogy ne fájjon senkinek.
Nem várnám mikor lesz holnap,
Ha tudnám, hogy rosszat hoz nekem,
És nem örülhetnék a mának,
Még annak sem talán, hogy vagy nekem.
De nem tudom, mit hoz a holnap,
És biztos, hogy legjobb csak így nekem,
Így örülhetek még a holdnak,
Még nézhetem csodálva kék egem.
2010. április 27.
